Szó számláló

Add a webhelyhez Metaadat

Egyéb eszközök

Online karakter- és szószámláló eszköz

Online karakter- és szószámláló eszköz

Ma 7150 nyelv van a világon, amelyek 142 nyelvcsaládhoz tartoznak. Különböző történelmi korokban keletkeztek és fejlődtek, átalakult és kész formájukban a mai napig fennmaradtak. De az ekkora nyelvi sokszínűség nem mutató, mert a világ lakosságának csaknem 70%-a csak 40 nyelvet használ, a fennmaradó 7110 nyelv túlnyomó többsége pedig veszélyeztetett.

Az írás története

A beszéd és az írás fejlődésének kezdete - mai felfogásunk szerint - az első piktogramos szimbólumok és hieroglifák megjelenésének nevezhető: a Kr.e. V-VI. században. A régészeti kutatások során Mezopotámiában, a szír-palesztin térségben, a modern Abházia területén és a Sárga-folyónál Kínában kerültek elő. Ezek az írások az úgynevezett "proto-íráshoz" tartoznak, és csak a Kr.e. 3-2.

Így a "valódi" írások strukturált szimbólumok formájában megjelentek az ókori Egyiptomban ie 3100-ban, Északnyugat Hindusztánban i.e. 3000-ben, és az ókori Sumerben, ie 2750-ben. A Peruban (i.e. 2500), Krétán (i.e. 2000) és Kínában (i.e. 1400) talált írások későbbi évekre nyúlnak vissza. Kr.e. 1000 és 100 között létrejött a kisázsiai ábécé, az etruszk ábécé, a héber négyzetes írás és a Nabat írás. Ami a latin ábécét illeti – ma a legelterjedtebb, az etruszktól származik: Kr.e. 400 körül.

A világírás egyik mérföldkőnek számító eseménye a papír Kínában történő feltalálása volt, nagyjából Krisztus születésével egy időben (i.sz. 0). Univerzális, és legfőképpen mobil információhordozóvá vált: a terjedelmes kőtáblákkal és teknőspáncélokkal ellentétben először az elit, majd a középosztály körében terjedt el.

Az ázsiai írással párhuzamosan az európai írás a Római Birodalomban elfogadott latin ábécé alapján fejlődött ki. Modern formáját azonban csak 1300-ban érte el, amikor a Karoling-minuscule újjáéledt, és jóváhagyták az úgynevezett „humanista” írásmódot. 1700-ban Oroszországban elfogadták a cirill ábécét (I. Péter „polgári írása”), és a 19. században megkezdődött a latin ábécé globális adaptációja más nyelvekre. A mai napig ez a leggyakoribb, és 195 országból 131-ben használják.

Érdekes tények

  • A létező 7150 nyelv túlnyomó többsége (90%) csak Afrikában és Ázsiában hallható. Összesen 90-100 ezer ember beszéli őket. Ezeket a dialektusokat veszélyeztetettnek tekintik, és évtizedenként csökkentik őket.
  • A világtörténelem egyik legkiemelkedőbb poliglottja Giuseppe Gasparo Mezzofanti olasz bíboros volt, aki 60 nyelven beszélt.
  • A világon a leggyakoribb karakter a latin "e" betű. Különösen azért, hogy csökkentse jelentőségét és megcáfolja nélkülözhetetlenségét, Ernest Vincent Wright 1939-ben írta meg a Gadsby című regényt, amely 50 ezer szóból áll, és nem tartalmazza ezt a levelet.
  • A legnagyobb karakterkészlet a kínai nyelvben van: több mint 80 000. De szinte mindegyiket nem használják a mindennapi életben, és ahhoz, hogy a sajtóban és az interneten írottak 99%-át megértsük, elég csak tudni 2000 karakter. A megértés 80%-ához pedig 500 hieroglifa is elég.
  • Ha a betűméret 12 pont, akkor egy szabványos A4-es oldal átlagosan 2400 karaktert fér el szóközök nélkül. Így 1000 karakter az oldal körülbelül 2/5-ét, 2000 karakter ─ 4/5-ét az A4-es formátumnak.
  • Stella Pajunas-Garnand volt a leggyorsabb gépelés a világon. 1946-ban elérte az 1080 karakter/perc sebességet egy IBM elektromos írógépen. A modern győztesnek, az angol Barbara Blackburnnek nem sikerült megdönteni ezt a rekordot számítógépes billentyűzeten. 2005-ben 1060 karaktert írt le egy perc alatt.
  • Az átlagos gépelési sebesség körülbelül 200 karakter percenként. Kiderült, hogy a férfiak gyorsabban gépelnek, mint a nők, bár ritkábban kell gépelniük.
  • 150 000 szó található a Big Academic Dictionary-ben.

A 21. században az összes szöveges adatot lefordítják digitális formára és különböző nyelvekre. Műalkotások és történelmi krónikák esetében a fordítást és a szerkesztést szakemberekre bízzák, a lényegtelen szövegeknél pedig az online fordítókba épített automatikus algoritmusok és a „karakterszámlálók”. Ez utóbbi nem csak a karakterek számát (szóközzel és szóköz nélkül), hanem a bekezdések, szavak (egy- és többszótagú), szótagok, mondatok, bekezdések stb. számát is meg tudja számolni. Ez nagyban leegyszerűsíti a szöveggel/nyelvvel végzett munkát. információkat, és lehetővé teszi, hogy azokat automatikusan és szótár használata nélkül a megfelelő formába hozza.

Szó- és karakterszámláló

Szó- és karakterszámláló

A számítástechnika fejlődése leegyszerűsítette az információcsere folyamatát, a kommunikációhoz/levelezéshez ma már nem szükséges jól beszélni a nyelvet, és tudjon szépen írni. De számos szakma van, amelyhez ezek a készségek szükségesek. Például fordítók, SEO szakemberek, szerkesztők, tartalomkezelők. Sokakat érdekel a kérdés, hogy meg lehet-e tanulni szépen írni, és mennyi ideig tart? A válasz igen, és meglehetősen rövid időn belül!

Hogyan tanuljunk meg helyesen írni

Ahhoz, hogy gyönyörűen tudjunk mondatokat építeni, és érdekes és tanulságos szövegeket alkotni belőlük, nem szükséges felsőfokú végzettség. Elég egy átlagos IQ szint, és egy bizonyos szókincs. A fő feltételek az, hogy a szövegek írása örömet okozzon, és ne vegyen sok időt és erőfeszítést. Minden más egyszerű szabályok betartásával érhető el:

  • További információ. Szépirodalom és újságírás olvasása során a legtöbb helyesírási és központozási szabályt a rendszer automatikusan megtanulja. A memóriában tárolódnak a mondatalkotási lehetőségek, az írásjelek, az írásmódok stb.. Az olvasás hatásának maximalizálása érdekében meg kell próbálni sok szerzővel és irodalmi mozgalommal változatossá tenni.
  • Megszabaduljon a kliséktől és a sztereotípiáktól. Az olyan kifejezések, mint „egyébként”, „kétségtelenül”, „ahogy mondják” és „érdemes megjegyezni”, a régóta kialakult klisék élénk példái. foguk élén az újságírásban. Sok olvasóban irritációt és elutasítást okoznak, ráadásul nem hordoznak semmilyen szemantikai terhelést és eltömítik a szöveget. A kezdő szerzőnek az a feladata, hogy megszabaduljon ezektől a sztereotip kifejezésektől, és ne használja fel őket munkáiban.
  • Írj úgy, ahogy gondolod. A gondolatmenet sokkal „beszédesebb”, mint a mi próbálkozásunk, hogy szavakba öntsük. Az egyik fontos feladat, hogy megtanuljuk „elengedni” a gondolatokat, és szabadon kifejezni azokat a szövegben. Nem kell aggódnia amiatt, hogy előfordulhat, hogy nem felelnek meg az írás formátumának és stílusának, és az összes „ellentmondást” a szerkesztés során eltávolítják – ez sokkal kevésbé időigényes folyamat, mint maga a szerző munkája.
  • Megmutatás, nem elmondás. Fázisok és mondatok összeállítása során fontos, hogy vizuális képeket keltsenek az olvasók fejében, és ők maguk is kitalálják, hogy mi történik – a segítség nélkül. narrátor. Például a "a levél elolvasása után dühös lett" mondat helyett azt írhatja, hogy "összegyűrve a levelet, a kandallóba dobta és kirepült a szobából". Azt, hogy a szereplő dühös, az olvasók megértik/gondolják maguknak, ez a szerző készsége.
  • Használja gyakrabban az aktív hangot a passzív hang helyett. Például a „megharapta egy kutya” kifejezés helyett írja be, hogy „megharapta egy kutya”. Valójában ugyanarról van szó, de a második esetben a szöveg megszabadul a száraz, „hivatalos” formától, és egészen másképp érzékeli. Hivatalos, üzleti cikkek írásához a passzív hangzás optimális, de minden más esetben nem kívánatos.
  • Érveljen a leírtakkal. Az olvasók belefáradtak a meg nem erősített és megbízhatatlan információkkal, amelyek haszontalan és gyakran félrevezetőek. Az olyan kifejezések, mint a "tudósok szerint" vagy a "szakértők szerint", sokak számára megállási tényezővé és okká válnak az értelmetlen olvasás abbahagyására. Ha valamiről beszél, erősítse meg a leírtakat konkrét tényekkel és hivatkozásokkal, mert az olvasók pontosan az erős érvekért fordultak Önhöz.
  • Használjon lektorálást. A kezdő írókat arra bátorítjuk, hogy keressenek egy tapasztalt mentort/tanárt, aki kezdetben szerkeszti a szövegeket, és rámutat a nyilvánvaló hibákra és hiányosságokra. Egy másik lehetőség az online szolgáltatások használata, amelyek szöveges adatokat szerkesztenek és javítanak. Évről évre egyre tökéletesebbek az algoritmusaik, és már képesek egy képzett szerkesztőt helyettesíteni.

Ha professzionalizmusának növekedésével megszűnik a szerkesztés igénye, folytassa a szövegek szerkesztését saját maga. Írás után olvasd el őket teljesen, és végezd el az utolsó simításokat és "akkordokat". E nélkül nagy a valószínűsége a hibák elkövetésének: nyelvtani és stilisztikai egyaránt.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ma sokkal könnyebb megtanulni helyesen és szépen írni, mint 20-30 évvel ezelőtt. A felhasználók rendelkezésére áll minden olyan információbőség, amely az interneten szabadon elérhető, és nem igényel könyvvásárlást vagy könyvtári kirándulást. Elég egy célt kitűzni magad elé, és elég rövid időn belül elsajátítod az íráskészséget.